Szakmai értékeink

A korábban alkalmazott megoldásokkal ellentétben a szoftver működésének tervezése nem az adatbázis struktúra meghatározására, illetve nem a felületi működésre koncentrál. A jól körülhatárolható üzleti entitások (domain) beazonosítását, azokkal kapcsolatos üzleti folyamatok, elvárt működés, funkcionalitás definiálását célozza meg.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

A Domain Driven Design megközelítésre szemléletes példák többek között pl. az alábbiak:
• Amennyiben egy személy adatait több üzleti nézőpontból kell kezelni, akkor az alap személyi adatok, és az egyes üzleti nézőpontokhoz kapcsolódó, személy-specifikus adatok kezelése elkülönítésre kerül a rendszerben, így az adatmentés, -módosítás, -törlés műveletekben nem kerül lekódolásra, beégetésre az üzleti szabály kezelése.

• A rendszerben a tényleges üzleti eseményeknek a leképezései valósítják meg az üzleti folyamatot, pl. a termék eladásának a ténye eseményként jelentkezik a rendszerben, ami az eredeti üzleti működés szerint visszaigazoló levél kiküldését váltotta ki. Későbbiekben ugyan erre az eseményre ráültethető akár egy jutalék számítás, és ahhoz kapcsolódó elszámolás rögzítése is.

• Amennyiben több entitást is érintő nagy mennyiségű adatot, vagy egy vagy több entitás adataiból származtatott, összesített adatot kell rendszeresen lekérni a rendszerből, akkor ezekre új, származtatott entitások hozhatók létre, melyek automatikus frissítése kialakításra kerül a rendszerben. Ennek eredményeképpen a lekérdezéshez nem kell sok kapcsolódó entitást (bizonyos logika szerint kapcsolódó adattáblákat) érintő, a rendszert jelentősen leterhelő lekérdezéseket létrehozni. Az optimalizált adatkezelés révén a rendszer előkészített adatokkal ki tudja szolgálni a komplex, nagy tételszámú lekérdezéseket is.
• Amennyiben egy személy adatait több üzleti nézőpontból kell kezelni, akkor az alap személyi adatok, és az egyes üzleti nézőpontokhoz kapcsolódó, személy-specifikus adatok kezelése elkülönítésre kerül a rendszerben, így az adatmentés, -módosítás, -törlés műveletekben nem kerül lekódolásra, beégetésre az üzleti szabály kezelése.

• A rendszerben a tényleges üzleti eseményeknek a leképezései valósítják meg az üzleti folyamatot, pl. a termék eladásának a ténye eseményként jelentkezik a rendszerben, ami az eredeti üzleti működés szerint visszaigazoló levél kiküldését váltotta ki. Későbbiekben ugyan erre az eseményre ráültethető akár egy jutalék számítás, és ahhoz kapcsolódó elszámolás rögzítése is.

• Amennyiben több entitást is érintő nagy mennyiségű adatot, vagy egy vagy több entitás adataiból származtatott, összesített adatot kell rendszeresen lekérni a rendszerből, akkor ezekre új, származtatott entitások hozhatók létre, melyek automatikus frissítése kialakításra kerül a rendszerben. Ennek eredményeképpen a lekérdezéshez nem kell sok kapcsolódó entitást (bizonyos logika szerint kapcsolódó adattáblákat) érintő, a rendszert jelentősen leterhelő lekérdezéseket létrehozni. Az optimalizált adatkezelés révén a rendszer előkészített adatokkal ki tudja szolgálni a komplex, nagy tételszámú lekérdezéseket is.
DOMAIN DRIVEN DESIGN
A Domain Driven Design megközelítésre szemléletes példák többek között pl. az alábbiak:
• Amennyiben egy személy adatait több üzleti nézőpontból kell kezelni, akkor az alap személyi adatok, és az egyes üzleti nézőpontokhoz kapcsolódó, személy-specifikus adatok kezelése elkülönítésre kerül a rendszerben, így az adatmentés, -módosítás, -törlés műveletekben nem kerül lekódolásra, beégetésre az üzleti szabály kezelése.

• A rendszerben a tényleges üzleti eseményeknek a leképezései valósítják meg az üzleti folyamatot, pl. a termék eladásának a ténye eseményként jelentkezik a rendszerben, ami az eredeti üzleti működés szerint visszaigazoló levél kiküldését váltotta ki. Későbbiekben ugyan erre az eseményre ráültethető akár egy jutalék számítás, és ahhoz kapcsolódó elszámolás rögzítése is.

• Amennyiben több entitást is érintő nagy mennyiségű adatot, vagy egy vagy több entitás adataiból származtatott, összesített adatot kell rendszeresen lekérni a rendszerből, akkor ezekre új, származtatott entitások hozhatók létre, melyek automatikus frissítése kialakításra kerül a rendszerben. Ennek eredményeképpen a lekérdezéshez nem kell sok kapcsolódó entitást (bizonyos logika szerint kapcsolódó adattáblákat) érintő, a rendszert jelentősen leterhelő lekérdezéseket létrehozni. Az optimalizált adatkezelés révén a rendszer előkészített adatokkal ki tudja szolgálni a komplex, nagy tételszámú lekérdezéseket is.
A Domain Driven Design megközelítésre szemléletes példák többek között pl. az alábbiak:

A korábban alkalmazott megoldásokkal ellentétben a szoftver működésének tervezése nem az adatbázis struktúra meghatározására, illetve nem a felületi működésre koncentrál. A jól körülhatárolható üzleti entitások (domain) beazonosítását, azokkal kapcsolatos üzleti folyamatok, elvárt működés, funkcionalitás definiálását célozza meg.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

A korábban alkalmazott megoldásokkal ellentétben a szoftver működésének tervezése nem az adatbázis struktúra meghatározására, illetve nem a felületi működésre koncentrál. A jól körülhatárolható üzleti entitások (domain) beazonosítását, azokkal kapcsolatos üzleti folyamatok, elvárt működés, funkcionalitás definiálását célozza meg.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

A korábban alkalmazott megoldásokkal ellentétben a szoftver működésének tervezése nem az adatbázis struktúra meghatározására, illetve nem a felületi működésre koncentrál. A jól körülhatárolható üzleti entitások (domain) beazonosítását, azokkal kapcsolatos üzleti folyamatok, elvárt működés, funkcionalitás definiálását célozza meg.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

A korábban alkalmazott megoldásokkal ellentétben a szoftver működésének tervezése nem az adatbázis struktúra meghatározására, illetve nem a felületi működésre koncentrál. A jól körülhatárolható üzleti entitások (domain) beazonosítását, azokkal kapcsolatos üzleti folyamatok, elvárt működés, funkcionalitás definiálását célozza meg.

A korábban alkalmazott megoldásokkal ellentétben a szoftver működésének tervezése nem az adatbázis struktúra meghatározására, illetve nem a felületi működésre koncentrál. A jól körülhatárolható üzleti entitások (domain) beazonosítását, azokkal kapcsolatos üzleti folyamatok, elvárt működés, funkcionalitás definiálását célozza meg.

A korábban alkalmazott megoldásokkal ellentétben a szoftver működésének tervezése nem az adatbázis struktúra meghatározására, illetve nem a felületi működésre koncentrál. A jól körülhatárolható üzleti entitások (domain) beazonosítását, azokkal kapcsolatos üzleti folyamatok, elvárt működés, funkcionalitás definiálását célozza meg.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

A módszertan fontos eleme a fejlesztők, a product owner és az üzleti felhasználók által használt, megbízó oldali egységesített fogalom és megnevezés használat, mely segít kiszűrni a logikai, funkcionális félreértéseket, funkcionalitás ‘elcsúszását’, és elősegíti a valós használatnak megfelelő nyelvezet alkalmazását a szoftverben.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

Ennek a megközelítésnek az óriási előnye, hogy nem az adatbázis szerkezete határozza meg az üzleti logikát, hanem kizárólag az elemi üzleti eseményekhez tartozó funkciók és azok kapcsolatrendszere, függőségei.

A felhő alapú működés alkalmazásának előnye, hogy:
• az alap hardver, szoftver infrastruktúra üzemeltetése is kiszervezhető,

• az alap szoftver infrastruktúra és a szoftver üzemeltetése lehet egy kézben vagy szét is választható,

• magas (24/7, 99,X%) rendelkezésre állású, stabil, standard hardver környezetre és szoftver infrastruktúra szolgáltatásra építve kerül kialakításra a funkcionalitás, így a szoftver működés minden eleme jól skálázható az igénybevétel változása, növekedése esetén.
A felhő alapú működés alkalmazásának előnye, hogy :
FELHŐ ALAPÚ MŰKÖDÉS
• az alap hardver, szoftver infrastruktúra üzemeltetése is kiszervezhető,

• az alap szoftver infrastruktúra és a szoftver üzemeltetése lehet egy kézben vagy szét is választható,

• magas (24/7, 99,X%) rendelkezésre állású, stabil, standard hardver környezetre és szoftver infrastruktúra szolgáltatásra építve kerül kialakításra a funkcionalitás, így a szoftver működés minden eleme jól skálázható az igénybevétel változása, növekedése esetén.
A felhő alapú működés alkalmazásának előnye, hogy :
• az alap hardver, szoftver infrastruktúra üzemeltetése is kiszervezhető,

• az alap szoftver infrastruktúra és a szoftver üzemeltetése lehet egy kézben vagy szét is választható,

• magas (24/7, 99,X%) rendelkezésre állású, stabil, standard hardver környezetre és szoftver infrastruktúra szolgáltatásra építve kerül kialakításra a funkcionalitás, így a szoftver működés minden eleme jól skálázható az igénybevétel változása, növekedése esetén.
A fejlesztés iteratívan történik - a rendszer funkcionalitása egymásra épülő funkciónként, funkciócsoportonként kerül fejlesztésre. Ennek a megoldásnak nagyon fontos előnyei, hogy:
• már a fejlesztés nagyon korai szakaszában önmagában működőképes funkcionalitás kerül átadásra, melynek pontos elvárt tartalma mindkét fél részéről pontosan ismert,

• a kisebb, jól megfogható funkcionalitás az átadást követő két hétben alaposan letesztelhető, és a tesztelés alapján felmerülő, esetleg szükséges funkcionális pontosítások időben kiderülnek, így tervezetten átvezethetők a rendszeren a szükséges plusz fejlesztések, módosítások, illetve a hibák javítása a soron következő sprint(ek)ben,

• a rendszer átvétele a tesztesetekre építve, a közösen elfogadott átvételi kritériumok alapján, folyamatosan, mindkét fél számára jól tervezhetően történik, így a projekt lezárásához közeledve az éles indulással kapcsolatos feladatokra lehet koncentrálni,

• Green-blue deployment: A frissítések, funkcionális bővítések az éles rendszer leállítása nélkül végezhetők el még abban az esetben is, ha a módosítás részeként az adatbázis struktúra is megváltozik.
A fejlesztés iteratívan történik - a rendszer funkcionalitása egymásra épülő funkciónként, funkciócsoportonként kerül fejlesztésre. Ennek a megoldásnak nagyon fontos előnyei, hogy:
CONTINUOUS DELIVERY
 
• már a fejlesztés nagyon korai szakaszában önmagában működőképes funkcionalitás kerül átadásra, melynek pontos elvárt tartalma mindkét fél részéről pontosan ismert,

• a kisebb, jól megfogható funkcionalitás az átadást követő két hétben alaposan letesztelhető, és a tesztelés alapján felmerülő, esetleg szükséges funkcionális pontosítások időben kiderülnek, így tervezetten átvezethetők a rendszeren a szükséges plusz fejlesztések, módosítások, illetve a hibák javítása a soron következő sprint(ek)ben,

• a rendszer átvétele a tesztesetekre építve, a közösen elfogadott átvételi kritériumok alapján, folyamatosan, mindkét fél számára jól tervezhetően történik, így a projekt lezárásához közeledve az éles indulással kapcsolatos feladatokra lehet koncentrálni,

• Green-blue deployment: A frissítések, funkcionális bővítések az éles rendszer leállítása nélkül végezhetők el még abban az esetben is, ha a módosítás részeként az adatbázis struktúra is megváltozik.
A fejlesztés iteratívan történik - a rendszer funkcionalitása egymásra épülő funkciónként, funkciócsoportonként kerül fejlesztésre. Ennek a megoldásnak nagyon fontos előnyei, hogy:
 
• már a fejlesztés nagyon korai szakaszában önmagában működőképes funkcionalitás kerül átadásra, melynek pontos elvárt tartalma mindkét fél részéről pontosan ismert,

• a kisebb, jól megfogható funkcionalitás az átadást követő két hétben alaposan letesztelhető, és a tesztelés alapján felmerülő, esetleg szükséges funkcionális pontosítások időben kiderülnek, így tervezetten átvezethetők a rendszeren a szükséges plusz fejlesztések, módosítások, illetve a hibák javítása a soron következő sprint(ek)ben,

• a rendszer átvétele a tesztesetekre építve, a közösen elfogadott átvételi kritériumok alapján, folyamatosan, mindkét fél számára jól tervezhetően történik, így a projekt lezárásához közeledve az éles indulással kapcsolatos feladatokra lehet koncentrálni,

• Green-blue deployment: A frissítések, funkcionális bővítések az éles rendszer leállítása nélkül végezhetők el még abban az esetben is, ha a módosítás részeként az adatbázis struktúra is megváltozik.
Cégünk agilis módszertant választott a fejlesztések szakmai menedzselésére. A fejlesztést megelőzően az üzleti elemző munkatársaink felmérik a szoftverrel támogatandó szakmai folyamatokat, és azok alapján a Megbízó munkatársaival szorosan együttműködve definiálják a szoftverrel szemben támasztott üzleti igényeket és a fejlesztés tervezett ütemezését. A fejlesztés 2 hetes sprintekben történik. A Megbízó oldali projekt vezető/termék felelős, a fejlesztésre delegált architekt és szakmai konzulens közösen határozzák meg a prioritásokat, és ez alapján az elvárt funkcionalitás teljes körű lefedéséhez szükséges konkrét fejlesztési feladatokat és átvételi kritériumokat.
AGILIS MÓDSZERTAN
Cégünk agilis módszertant választott a fejlesztések szakmai menedzselésére. A fejlesztést megelőzően az üzleti elemző munkatársaink felmérik a szoftverrel támogatandó szakmai folyamatokat, és azok alapján a Megbízó munkatársaival szorosan együttműködve definiálják a szoftverrel szemben támasztott üzleti igényeket és a fejlesztés tervezett ütemezését. A fejlesztés 2 hetes sprintekben történik. A Megbízó oldali projekt vezető/termék felelős, a fejlesztésre delegált architekt és szakmai konzulens közösen határozzák meg a prioritásokat, és ez alapján az elvárt funkcionalitás teljes körű lefedéséhez szükséges konkrét fejlesztési feladatokat és átvételi kritériumokat.
Cégünk agilis módszertant választott a fejlesztések szakmai menedzselésére. A fejlesztést megelőzően az üzleti elemző munkatársaink felmérik a szoftverrel támogatandó szakmai folyamatokat, és azok alapján a Megbízó munkatársaival szorosan együttműködve definiálják a szoftverrel szemben támasztott üzleti igényeket és a fejlesztés tervezett ütemezését. A fejlesztés 2 hetes sprintekben történik. A Megbízó oldali projekt vezető/termék felelős, a fejlesztésre delegált architekt és szakmai konzulens közösen határozzák meg a prioritásokat, és ez alapján az elvárt funkcionalitás teljes körű lefedéséhez szükséges konkrét fejlesztési feladatokat és átvételi kritériumokat.
previous arrow
next arrow
Slider

1054 Budapest, Alkotmány utca 4. 4. em. 15.

Tudjon meg többet rólunk a Linkedin-en


Adatvédelmi Nyilatkozat | plensys.hu @ Copyright 2020